Az élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, országos főállatorvos a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete által szervezett rendezvényen elmondta: az EU-ban emellett el akarják végezni a méhészettel kapcsolatos vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát.
Kifejtette: még az idén újból módosítani fogják a kistermelői élelmiszer-termelésről és értékesítésről szóló rendeletet, például a termelők nyilvántartásának egyszerűsítse érdekében. Teljesen átdolgozzák a magyar élelmiszerkönyvet, amelyben szerepelni fog egy, az élelmezés-egészségügyi elvárásoknak megfelelő alapszintű termékleírás, valamint egy önkéntes alapon választható, emelt színvonalnak megfelelő elvárás.
Kardeván Endre szólt arról, hogy a mézágazatot érintő hazai ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok az ellenőrzéseik mintegy 45 százalékában találnak hibát. Ezekkel a vizsgálatokkal elsősorban a mézhamisítást és az antibiotikum-tartalmat próbálják kiszűrni – fűzte hozzá.
Ismertette: az elmúlt évben 857 hatósági mintából 6.402 vizsgálatot végeztek el, ebből 57-nél találtak antibiotikumot a mézben. A 2010-es kiemelt ellenőrzések során ugyanakkor nagyon magas volt a problémás termékek aránya, 362 mintából 28 esetében voltak kifogások.
A méhészeti adatokat ismertetve közölte: az Európai Unióban évente 22 milliárd euró az ágazat gazdasági haszna, Magyarországon a mézágazat mintegy 80 milliárd forintot termel, ami körülbelül 16 ezer család megélhetéséhez járul hozzá. Ez az összeg a hazai mezőgazdaság bruttó termelési értékének egy százalékát, az állattenyésztésnek 3 százalékát teszi ki.
Kifejtette: a Magyarországon megtermelt méz 81 százalékát hordós kiszerelésben, kereskedőknek adják el a méhészek, 17 százalék kerül közvetlenül a fogyasztókhoz, egy-egy százalékot kiskereskedőknek és ipari felhasználóknak értékesítenek. Az országos főállatorvos arra bíztatta a termelőket, hogy minél magasabb feldolgozottságú formában adják el a mézet, ez a hasznuk növekedésével járna együtt.
Kardeván Endre szólt arról, hogy a magyarországi méz 80 százaléka exportra kerül, elsősorban Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába, ahová főként akácmézet és vegyes virágmézet szállítanak. A hazai fogyasztás évente mintegy 6 ezer tonna, vagyis fejenként mindössze 60 dekagramm – tette hozzá.
Forrás: MTI
